Gyors linkek:
> Eger
> Esztergom
> Fertőd - Esterházy kastély
> Gödöllő - Grassalkovich kastély
> Keszthely - Festetics kastély
> Kőszeg
> Pécsvárad
> Sárospatak
> Siklós
> Tata

Eger

Bikavér, vár, líceum, gyógyvíz... mind-mind olyan fogalom, melyek méltán tették Egert ismertté. A város azonban nemcsak a múlt emlékeiből él. Hagyományait felelevenítve, adottságait kihasználva nyújt szórakozást a kirándulóknak, a nyaralóknak és a kultúra kedvelőinek. Az aktív pihenésnek is kiváló környezetet biztosít Eger. Ha a síkságon vagy a hegyekben akar az idelátogató kerékpározni, lovagolni, mindegyikhez adottak a lehetőségek. A vadregényes Bükk kirándulóútjai is a megnyugvást kínálják. Egynapos kirándulással könnyen elérhető Egerből a Tisza-tó, Tokaj, Hortobágy és utána az esti egri műsorok vagy egy kellemes borozás koronázhatják meg az egész napot.

További információért kérjük látogassa meg a Eger weboldal.

Esztergom

A "Dunakanyar gyöngyszeme", "az ezeréves város", Esztergom és vidéke történelmi emlékeit, földrajzi-tájképi adottságait tekintve Komárom-Esztergom megye legszebb tája. A szelíd, erdős hegyek meredek sziklafalainak szorításában itt vesz először lendületes kanyarulatot délnek a hömpölygő Duna. A folyó, valamint a Pilis-hegység sziklacsoportjai, barlangjai és változatos növényzete - az ehhez alkalmazkodó állatvilággal - ezerarcú tájjá formálják a vidéket. Esztergom környéke már a római korban is kitüntetett szerepet játszó terület volt: Marcus Aurelius, a "filozófus császár" ismert elmélkedéseit itt, a nagy folyó partján öntötte formába. A temploma révén messzire látszó város ma is a magyar történelem koronatanúja: az államalapító Szent István király szülőhelye, a magyar katolicizmus gyűjtőhelye. Műemlékeivel, kincseket rejtő múzeumaival, történelmi levegőjével és tájképi szépségeivel egyedülálló érték. Vármúzeuma, a Főszékesegyház Kincstára vagy a nemzetközileg ismert Keresztény Múzeum látogatók százezreit fogadja.

További információért kérjük látogassa meg a Esztergom weboldal.

Fertőd - Esterházy kastély

A település hajdani két Esterházy-birtok, Süttör és Eszterháza 1950-es egyesülése után kapta a Fertőd nevet, majd 1995-ben a városi rangot. Süttör (Sehter) első írásos emléke egy 1313-ból való oklevél. 1766-ban készült el Magyarország leghatalmasabb barokk építészeti kastélyegyüttese. A török kiűzése után az ország leggazdagabb főúri családjai közé emelkedett Esterházyak 1720-66 között építtették át a XVII. századi kastélyt a "magyar Versailles"-já. Az épület 1959-től működik múzeumként. Az Esterházy család zenekarának vezetője 1769-től Joseph Haydn volt. Itt írta híres Búcsúszimfóniáját, amelyet 1773-ban az uralkodó: Mária Terézia jelenlétében adtak elő. Ennek emlékére a kastélyban máig minden nýáron klasszikus zenei koncertek tömege kerül megrendezésre a kastélyban.

Gödöllő - Grassalkovich kastély

Gödöllő erdős, jó levegőjű, szép kilátást nyújtó vidéken fekszik. Vonzerejét természeti adottságainak és jó földrajzi fekvésének köszönheti a fővárost övező településgyűrűben. A Gödöllői-dombság erdői évszázadokon át főúri, királyi vadászterületek voltak. A Grassalkovich-kastély az egyik legnagyobb és legjelentősebb barokk emlékmű az országban. Egykor Ferenc József és Erzsébet királynő rezidenciája volt, a kastély jelenlegi kiállítása is Sissi-nek van szentelve. A város otthont ad a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek.

További információért kérjük látogassa meg a Gödöllő - Grassalkovich kastély weboldal.

Keszthely - Festetics kastély

A kitűnő úszási lehetőségek mellett, amivel az osszes balatonparti város büszkélkedhet, Keszthely a történelméről is híres. A város hírnevét a Festetics család alapozta meg, így nem véletlen, hogy manapság a turisták körében az elsődleges cél Keszthelyen a Festetics kastély.

További információért kérjük látogassa meg a Keszthely - Festetics kastély weboldal.

Kőszeg

A várat a Kőszeg család építtette a város védelmére a 13. században. A belső vár Kőszeg legöregebb része. A vár ma a kulturális élet központja, különösen mikor a várszínház is működik. A Jurisics kastély, mely helytörténeti kiállításnak ad otthont szintén a helyi nevezetességek közé tartozik, itt található az egyedülálló "Szőlő jövésnek könyve". A kőszegi városháza valószínűleg az ország legöregebb ma is használatban álló városháza, a várost már a 14. században innen irányították. A neogótikus stílusban épült Jézus Szíve-plébániatemplom a Várkör Fő téri torkolatában áll.

Pécsvárad

Pécsvárad a Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő lábánál, a 6-os fő közlekedési út, a Pécs-Bátaszéki vasútvonal mellett fekszik, Pécstől 19 kilométerre, Baranya megyében. Pécsvárad műemlékekben, idegenforgalmi nevezetességekben gazdag város. Mai képe is érzékelteti a hajdani királyi alapítású egyházi központ méltóságát. Ezt az évszázados képet meghatározza a Zengő előterében magasló katolikus templom és a vár. Ezek lábánál húzódik a városka, a váltakozva módosabb polgárházakkal és egyszerűbb portákkal, de mindenütt sok kerttel, virággal, gyümölcsössel. A települést szőlők és szelídgesztenye- erdő koszorúzza. A város országos ritkaságszámba menő látnivalója a 10. századi kápolna Géza fejedelem és István király idejéből, korabeli freskómaradványokkal A vár, amit Pécsvárad önkormányzata hosszú csatározások után 1996-ban saját kezelésbe vett és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldog- asszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Nevezetes épület a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes (kápolna, katolikus, református parókia, régi iskola), a német parasztházak. A város népszerű rendezvényeknek is helyt ad. Augusztus 15-20 között a „Szent István Napok” során zenei rendezvényeket, kiállításokat tartanak a várban és orgonakoncerteket a római katolikus templomban.Október 18-án Lukács napján rendezik a „Leányvásár”-t minden páros évben. Programja: hagyományőrző népi együttesek seregszemléje, menettánc, gálaműsor, népművészeti kirakodóvásár a város központjában. Minden páratlan évben „Gesztenyeszüret a Zengő alján” elnevezéssel tartanak szórakoztató rendezvényeket, ahol a város német és magyar tánccsoportjai, zenekarai adnak szabadtéri műsort a város központjában. Mindezt népművészeti kirakodóvásár, a helyi borok népszerűsítése és gesztenyeárusítás színesíti.

Sárospatak

Sárospatak legrégibb, történelmi emlékekben gazdag műemléke, egyben Magyarország legértékesebb várkastélyainak egyike a város központjában található Rákóczi-vár. Patak a XI. századtól királyi birtok. Perényi Péter 1534 és 1541 között a városfal délkeleti szegletén hatalmas, torzult négyzet alaprajzú, ötszintes lakótornyot emeltetett. A váregyüttest az észak-itáliai Alessandro Vedani tervei alapján, későreneszánsz stílusban magyar mesteremberek készítették. A román és gótikus faragványtöredékek a korábbi domonkos kolostor és a közeli várkastély maradványai. 1540 és 1567 között épült a keleti, Perényi-szárny. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna, a tulajdonos házasságot kötött I. Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelemmel. Így lett Patak a Rákóczi birtokok központja.1640-től megerősítették a várat és felépült a Lorántffy-szárny, majd a loggia és az ágyúterasz. 1676-től II. Rákóczi Ferenc a birtokosa a várnak, amelynek erődítéseit a császár parancsára 1702-ben lerombolták. 1711-től, eklektikus ízlésben újították meg, megőrizve reneszánsz jellegét. 1875-től a Windischgrätz hercegek, 1945-től a magyar állam tulajdona. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget.

Siklós

A Siklós városa fölé magasodó vár az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Az első hivatalos okirat 1294-ből származik. Ettől kezdve a magyar történelem legjelentősebb családjainak volt birtokközpontja és székhelye. 1394-ben a Garai család tulajdona lett a vár, ami évtizedeken át tartó fejlesztést, építkezést hozott. Erről az időszakról a gótikus szárny és a gazdag gótikus boltozással épült várkápolna - Magyarország egyik legszebb ilyen emléke - tanúskodik. 1515-től a Perényiek építkeztek a várban, nekik köszönhetőek a reneszánsz átalakítások. A 18. században a Batthyány család barokk stílusban átalakította és kiegészíttette a várat. A vártörténeti kiállítás mellett Gádor István kerámiakiállítása és a kesztyűs mesterség, a kesztyűs divat változásait feldolgozó állandó kiállítás látható a várban. A múzeumban rendszeresek az időszaki kiállítások.

Tata

A tavakat képező források, a malmokat hajtani képes erek, patakok Tatát, a "vizek városát" virágzó településsé tették. A várat 1397-1409 között építhették, egy, a környező vizes-mocsaras területből kiemelkedő sziklamagra. Nem védelmi célra épült, inkább birtokközpontnak, a királyi korszakokban pedig pihenőhelynek, vadászkastélynak használták. A vár Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás királyok idején élte fénykorát, mint nyári királyi kastély. Mátyás idején a reneszánsz palotát az ország legszebb épületei közé sorolták. A 18. században kisebb barokk átalakításon is átesett, majd 1815 után romantikus stílusban Ch. Moreau tervei szerint formálták. A klasszicista, majd később romantikus stílusúvá átalakított kápolna a várfal felhasználásával épült 1822-ben. A tatai Öreg-tó a világ legfontosabb vízi élőhelyeinek védelmére született nemzetközi, ún. Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozik: a félénk vadludak Európában sehol másutt nem éjszakáznak ilyen tömegben egy város közepén.