Gyors linkek:
> Győr
> Sopron
> Kőszeg
> Szombathely
> Szeged
> Eger
> Visegrád
> Esztergom
> Gödöllő
> Szentendre

Győr

Győr esetében első pillantásra jól látható, adott a két legfontosabb várostelepítő tényező: a közlekedés-földrajzi fekvés és a stratégiai szerep. Történelme során mindig meghatározó szerepe volt a térségben. Három folyó folyik és találkozik itt: a Rába, a Rábca és Duna, ezért is már a római korban a provinciát védő castrum (vár) állt itt. Évszázadok óta erre vezetett a szárazföldi út is Budáról Bécsbe, így nem csoda, hogy a város az államalapítás idején püspökséget és ispánságot kapott, a török időkben pedig Bécset védő végvár lett. A XVIII. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. A XX. században hazánk egyik legnagyobb iparvárosa alakult ki, és az akkor kivívott jelentős szerepet máig is őrzi. A város a turistának a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet igényes alkotásáig kínál látnivalót.

További információért kérjük látogassa meg a Győr weboldal.

Sopron

Egymásra épült a római kori fórum és a középkori házakat védő várfal, a barokk és reneszánsz polgárházak sora, gótikus templomok és a századforduló világát tükröző paloták. Közülük nem egy felújítva és megújítva az idegenforgalmat szolgálja. A város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. Ezért is, Sopronnal kapcsolatban ma egyre többet hallani a "múzeumváros - a múzeumok városa" szójátékot. Korábban egy másik jelzője volt: a hűség városa. A trianoni békeszerződés után ugyanis sikerült kiharcolni, hogy Sopron lakossága 1921-ben szavazhasson arról, az újonnan meghúzott határ melyik oldalán kívánnak élni, és ők Magyarországot választották. Az így kialakult "csücsökben" szinte magára maradt a város. A II. világháború után pedig már vasfüggöny is elzárta korábbi szomszédait, a Fertő-mente irányába vezetett az egyetlen út, pedig korábban természetes módon kötődött az osztrák-német gazdasághoz, kultúrához is. Ezek a kapcsolatok a rendszerváltozás után éledtek ismét fel.

Kőszeg

A várat a Kőszeg család építtette a város védelmére a 13. században. A belső vár Kőszeg legöregebb része. A vár ma a kulturális élet központja, különösen mikor a várszínház is működik. A Jurisics kastély, mely helytörténeti kiállításnak ad otthont szintén a helyi nevezetességek közé tartozik, itt található az egyedülálló "Szőlő jövésnek könyve". A kőszegi városháza valószínűleg az ország legöregebb ma is használatban álló városháza, a várost már a 14. században innen irányították. A neogótikus stílusban épült Jézus Szíve-plébániatemplom a Várkör Fő téri torkolatában áll.

Szombathely

A római korban Claudius császár alapította a várost, a barokk korban Szily János idejében lett püspöki székhely, akkor épült ki a barokk városmag, a XIX-XX. századforduló táján pedig Éhen Gyula polgármestersége idejében létrejött a modern város. Három korszak, három városalapítás. Városközpontból is legalább kettő jutott Szombathelynek: amíg a Fő tér korábban a piactér szerepet töltötte be, a Berzsenyi tér volt az egyházi és a világi igazgatás központja. Ez utóbbi, illetve közvetlen környéke (a megyeháza és a székesegyház épületegyüttesei és az előttük lévő Templom tér körüli épületek, valamint a székesegyház mögött feltárt régészeti terület) az a történeti városmag, ami műemléki jelentőségű terület. De a rendszerváltozás óta felélénkült gazdasági életben a nyugati határszéli város ismét új életre kelt - egyre hívebben, látványosabban őrzi hagyományait, teremt újakat, legyen szó a nemzetközi szintű táncversenyről vagy múltidéző játékokról, és Dublin után Szombathely a második város, ahol a Bloomsday-t illik megünnepelni.