Gyors linkek:
> Esztergom
> Visegrád
> Gödöllő
> Szentendre

Esztergom

Esztergom az első magyar király, Szent István szülő- és koronázási városa, amely 1973-ban ünnepelte fennállásának ezeréves évfordulóját. Híres templomai, műemlékei, a környék természeti szépségei kedvelt kirándulóhellyé teszik. A Mária Valéria-híd határátkelő Szlovákia felé. A település kialakulásában szerepet játszott a kedvező földrajzi fekvés: a síkság és a hegyvidék találkozása, a bővizű folyam, a dunai átkelőhely, a kereskedelmi és hadi utak kereszteződése. Az esztergomi vár számos pusztító ostromot élt meg, és gyakran cserélt gazdát. A középkori Esztergom a török uralom alatt megsemmisült, a kipusztított területre új lakosság került: magyar, szlovák és német telepesek. A XX. század elejére Esztergom jelentős kulturális, szellemi és vallási központ lett. A megyeszékhely rangot 1951-ben elvesztette, egyházi központ szerepét azonban máig megőrizte. Itt áll Magyarország legnagyobb temploma, a Bazilika, amelyhez számos egyházi műemlék kötődik. Ezeket őrzi a Főszékesegyházi Kincstár és a Keresztény Múzeum. A város építészeti műemlékeinek jelentős része ugyancsak vallási jellegű (kápolnák, templomok, a prímási palota, a ferences rendház), és az Esztergomban található kéttucatnyi köztéri műalkotásban is visszaköszön a település egyházközponti múltja. A környék természeti értékei között a Duna-Ipoly Nemzeti Park esztergomi bemutató központja, a Kis-Duna sétány és a Strázsa-hegyi tanösvény kalauzol el, míg a pihenést a megannyi dunai horgászhely és a Prímás-szigeten épült termálvizes élményfürdő szolgálja. Esztergom kulturális és idegenforgalmi rendezvényei sok látogatót vonzanak. Napjainkban a város Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja.

További információért kérjük látogassa meg a Esztergom weboldal.

Visegrád

A középkorban a magyar királyok rezidenciájának helyet adó város a Dunakanyar műemlékekben gazdag települése. Visegrád jelentősége először a rómaiak uralma idején növekedett meg: az Esztergomba vezető hadiút mentén őrtornyok egész láncolatát hozták létre. Ma is látható nevezetsségei közé tartozik a IV. Béla által a Visegrád fölé meredeken emelkedő, 328 méter magas hegyre építtetett fellegvár, az Alsóvár a Várhegy alatti dombon, a Duna-parton a Vízibástya. Visegrád a XIV. században emelkedett országos, illetve nemzetközi jelentőségűvé. Károly Róbert 1320 körül királyi palota építésébe kezdett, amely néhány év múlva már az udvartartás székhelyévé vált. A XIV. század végén a királyi palotát már a magyarországi gótikus világi építészet kiemelkedő alkotásaként tartották számon. Visegrád a XIX. század elején, a dunai gőzhajózás megindítása után vált kedvelt kirándulóhellyé, mai településképe is ekkor formálódott ki. Az első nyaraló villák a XX. század elején épültek. A történelmi megpróbáltatások a XX. század végén is kísértettek: Visegráddal átellenben építették volna meg a Bős-nagymarosi vízlépcső egyik gátját, amely terv végül szerencsésen meghiúsult. Megújult azonban a város Duna-parti területe, a lepencei strand közelében pedig nagy kiterjedésű, zárt sportöböl alakult ki.

További információért kérjük látogassa meg a Visegrád weboldal.

Gödöllő

Gödöllő erdős, jó levegőjű, szép kilátást nyújtó vidéken fekszik. Vonzerejét természeti adottságainak és jó földrajzi fekvésének köszönheti a fővárost övező településgyűrűben. A Gödöllői-dombság erdői évszázadokon át főúri, királyi vadászterületek voltak. A Grassalkovich-kastély az egyik legnagyobb és legjelentősebb barokk emlékmű az országban. Egykor Ferenc József és Erzsébet királynő rezidenciája volt, a kastély jelenlegi kiállítása is Sissi-nek van szentelve. A város otthont ad a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek.

További információért kérjük látogassa meg a Gödöllő weboldal.

Szentendre

Nemzetközi hírű művésztelepe, múzeumai és galériái nyomán az élő képzőművészet városaként is emlegetik a települést. Belvárosa jellegzetes, a XVIII. századból megőrzött városképével Magyarországon szinte egyedülálló műemléki együttes. Szentendrén és környékén a II. század elején a rómaiak védelmi rendszert alakítottak ki, megerősített katonai táboruknak az Ulcisa Castra nevet adták - ez a város első ismert településneve. Később a várost a középkori plébániatemplom védőszentjéről, Szent András (Endre) apostolról nevezték el. Szentendre életében az utóbbi évtizedek jelentős változását a hihetetlenül gyorsan növekvő idegenforgalom hozta, ami a történelmi hangulatú utcáknak, a város művészeti életének, valamint a magyarországi népéletet bemutató Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak egyaránt köszönhető. Szentendre a városépítésben elért eredményeiért és a hagyományok megőrzésének elismeréséért 1980-ban Hild-emlékérmet kapott.

További információért kérjük látogassa meg a Szentendre weboldal.